Lezárult a Fideszes rezsicsökkentési fórumok sorozata. Országszerte állítólag több mint száz találkozón igyekeztek learatni a lakosságtól a babérokat, hiszen a fórumokra csak olyanokat hívtak meg, akik aláírták a rezsicsökkentési íveket. (Értelemszerűen nem kaptam meghívót, hiszen nem írtam alá az ívet, és ezt nyilvánosan vállaltam is.) Voltak kisebb fórumok kisebb településeken, amelyeken tízes nagyságrendben vettek részt a hallgatók, voltak olyanok, amelyekre több százan, akár ezret meghaladóan mentek el.

A XVII. kerületi fórum ez utóbbiak közé tartozott. Sőt! Eredetileg a Vigyázó Sándor Művelődési Ház középső, fórumtermében akarták megtartani, de annyian jöttek el, hogy meg kellett nyitni erre a célra a színháztermet. Még a csillárokon is lógtak, egy tűt sem lehetett volna leejteni az emberek közé, annyian voltak – kaptam az információt valakitől, aki részt vett a rendezvényen.

Azért itt is előfordultak a szokásos baklövések: halottaknak, nem létező személyeknek érkeztek meghívások. Eljutott hozzám az egyik rákoscsabai házba érkezett három, fórumra invitáló levél Orbán Viktor pártelnök és Dunai Mónika választókerületi elnök aláírásával. Régi sebeket szakítottak fel vele. Az egyik címzett úgy hat-hét éve vetette magát a vonat alá, egyébként önkormányzati dolgozó volt, a másik már vagy tizenöt éve halt meg, a harmadik pedig olyan keresztnévre szólt, amilyen a családban emberemlékezet óta nem élt.

A magyarázat is megvan, forrásaink szerint elő volt írva minden helyi képviselőnek, mennyi emberrel kell aláíratnia a rezsicsökkentési ívet, különben jön a pártdádá. (Emlékezzünk a szekszárdi trafikmutyiról készült hangfelvételre, ahol valaki azért nem kapott trafikot, mert nem gyűjtött elég kopogtatócédulát a választásokra!) Így kerültek a listákra halottak, nem létező személyek és derült ki sok olyan emberről, aki nem írta alá, hogy a Fidesz nyilvántartása szerint mégis csak aláírta a rezsicsökkentési ívet.

De akik elmentek a fórumra, azok bizonyára mind aláírták az ívet és hisznek is csökkentésben. Számít rájuk a Fidesz a következő választásokon. Meg aztán jelenléti íveket kellett aláírniuk, és különben is, az előtérben voltak olyanok, akik kiszűrték azokat, akik netán illetéktelenként próbálták volna betenni lábukat a fórumra.

A fórumon Riz Levente polgármester és Dunai Mónika, a Fidesz képviselőjelöltje vett részt, vendégelőadóként pedig Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára ült az elnöki asztal mögött és fejtette ki a kormány szokásos propagandaszövegét. Ezt nem érdemes megismételni, hiszen a közszolgálati rádióban-tévében nap mint nap hallani.

Újdonságként annyi hangzott el, hogy Angliában a Munkáspárt vezetője kilátásba helyezte, ha a másfél év múlva megtartandó választásokat megnyerné, húsz hónapra befagyasztja az áram és gáz árát, amíg erőteljes hatósági árszabályozást nem vezet be a magántulajdonban lévő közszolgáltatási szektorban. A Vörös Ed becenévre hallgató elnök véleményét még saját pártja sem osztja egyértelműen, arról nem is szólva, hogy a hatalmon levő konzervatív párt vezetője, David Cameron határozottan elutasít mindenfajta mesterséges beavatkozást a piac működésébe. Tehát szó sincs arról, hogy a magyar modellt követnék Angliában. Az átmeneti befagyasztás különben sem csökkentés.

Annak idején egyik korábbi blogbeírásomban már kifejtettem, miért nem írtam alá a Fidesznek. Egyrészt mert gazdasági érvelését nem fogadom el, másrészt mert tudom, mi lesz abból, amit az emberek a Fidesznek aláírásukkal támogatnak. (Lásd egészségügy és felsőoktatás.)

Most csak annyit tennék hozzá, amit számtalanszor hallani a szociálisan érzékenyek részéről, és amit mintha sokan nem hallanának meg: a kispénzűnek – jó esetben – havi néhány ezer forint megtakarítást hozhat a rezsicsökkentés, a gazdagnak pedig minimum tízezret, sőt van akinek még ennél is sokkal többet hagyhat meg. Ez ugyanaz, hogy a tizenhat százalékos jövedelemadót a minimálbéressel is megfizettetik, de csak ennyi százalékot vonnak le a millió forint feletti keresetekből is. Mindkét esetben a gazdag jár jól, a szegény meg üveggyöngyöket kap, hogy befogja a száját. S ha emiatt bármi hiány keletkezik a költségvetésben, mindannyian fizetjük.

Persze mindez nem változtat azon, hogy az emberek örülnek a kis megtakarításnak és egy részük hálás is ezért a kormánynak. De azért egy példát befejezésül még engedjenek meg.

A kilencvenes évek elején ugyanitt, az akkor még Dózsának nevezett művelődési ház színháztermében egyszer már előfordult, hogy még a csillárokon is lógtak, egy tűt sem lehetett volna leejteni az emberek közé, annyian voltak. Sőt, az előtérbe az egyik vendég még a kecskéjét is elhozta. Talán az eddigi legnagyobb fórum volt Torgyán Józsefé. Akkor sem nyert, később sem, vagy talán úgy ahogy, és aztán szépen lassan eltűnt a süllyesztőben.