BRFK-vizsgálat a XVII. kerület kucorgói telekeladása ügyében
A BRFK – információink szerint – hónapok óta sorozatban hallgatta és hallgatja ki – legutóbb még novemberben is – az önkormányzat 2009. évi Kucorgó téri telekeladása és a befektetővel kötött településrendezési szerződés ügyében az előző önkormányzati ciklus képviselőit.
Ezzel kapcsolatban azzal a kérdéssel fordultunk a BRFK-hoz, hogy helytállóak-e az információink, miszerint folyik a vizsgálat, pontosan mi a tárgya, netán ha lezárult, akkor milyen irányban döntöttek? Azt a kérdést is feltettük, ki kezdeményezte a vizsgálatot, nem feltétlenül a névre voltunk kíváncsiak, hanem arra, hogy magánszemély, egyesület, gazdasági társaság, budapesti, vagy vidéki,
egy vagy több? Megérkezett a válasz. Íme:
„Megkeresésére tájékoztatjuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya eljárást folytat hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Az ügy részleteiről, a nyomozás érdekeire tekintettel egyelőre nem kívánunk nyilatkozni.
Tisztelettel: Budapesti Rendőr-főkapitányság”
A történet a nyilvánosság számára 2008 decemberében kezdődött. A Fidesz-többségű képviselő-testület elé ekkor került először a Rákosliget feletti Szőlőhegy, a Strázsahegyi lakóparkkal határos Pesti Park és Kucorgó fejlesztésének nagyszabású programja. Első lépésben zöld utat kapott a Szőlőhegyet és Pesti Parkot zömmel lakásokkal beépíteni szándékozó két izraeli tulajdonú cég, a BOH Hungary Kft. és a Rákos mezeje Zrt.-t megvásárló Elephant Holding, valamint a Kucorgó téri élelmiszer-áruház és üzletközpont, állítólag Interspar felépítését előkészíteni akaró, akkor még offshore tulajdonú (magyar?) Max Corner Kft. fejlesztése.
Egy hónap sem telt el, és Riz Levente polgármester bejelenthette: az önkormányzat megkötötte az érintett cégekkel az úgynevezett településrendezési szerződést, amiben lefektették, hogy az önkormányzat végigviszi és elfogadja a szabályozási terveket a három területre, és a cégek milyen fejlesztéseket vállalnak ennek fejében az önkormányzat számára.
Az akkor kirobbant gazdasági válság rövid idő alatt egyértelművé tette, hogy újabb lakóparkokat építeni ebben az országban hosszú ideig nem fog senki, a két izraeli cég terve dugába dőlt, úgy tudjuk, ki is vonultak az országból.
A Kucorgó téri beruházás körül viszont még hosszú ideig forrongott a levegő. A rendkívül szövevényes ügyből mi két elemet emelünk ki.
Először is, ahhoz, hogy a Max Corner Kft. előkészíthesse a terepet a beruházáshoz, nem volt elég, hogy a szabályozási terv módosításával megnöveljék a beépíthető területet 35-ről 50 százalékra, ugyanis a terület még így sem volt elég a bevásárlóközpont felépítéséhez. Így azt ki kellett pótolni. Kapóra jött a Kucorgó téren lévő önkormányzati zöldterület, amelyből közel 13 ezret el is adott az önkormányzat a Max Corner Kft.-nek.
Itt jön az első probléma. Azt a bizonyos ingatlanrészt, amely eredetileg „forgalomképtelen” vagyonelemként szerepelt az önkormányzat nyilvántartásában, egy ingatlanszakértő az önkormányzat kérésére felbecsülte. A szakvélemény szerint nettó 64,3 millió forintot ér. Ezután az önkormányzat „az ingatlan értékét bruttó 64 000 000 Ft, azaz Hatvanmillió forint összegben állapította meg” – így szerepelt az előterjesztésben. Mint utólag kiderült, végül is bruttó hatvanmillió került a szerződésbe, ami nettó 50 milliónak felelt meg. Ez az értékbecslő szakvéleményében szereplő összegnél 22,2 százalékkal kevesebb.
A második kérdés, ami joggal felvethető, mennyit ért ezután az a telekrész, amelynek révén a megrendelő kívánsága szerinti nagyságban felépíthető a bevásárlóközpont, vagy másként téve fel a kérdést, mennyivel nőtt az egész ingatlan értéke azzal, hogy hozzátették a meglévő területnagysághoz a még hiányzó, potom áron vásárolt önkormányzati területet. A számítások egészen biztosan azt mutatnák ki, hogy a növekmény jóval több annál, mint amennyibe az ingatlanrész került.
Az egyik képviselő-testületi ülésen annak idején elhangzott, hogy a beruházást ellenzők egyike, a közelben lakók által alapított Kertvárosi Egyesület a Legfelsőbb Bíróságra keresetet nyújtott be a szerződés semmiségének megállapítása céljából.
A kucorgói telekügyletnek még számos ága-boga volt, például miért cserélt rövid időn belül háromszor is gazdát az ominózus ingatlanrész, hogyan keveredett bele ebbe az egészbe egy szerencsejátékokat üzemeltető cég, amely ma már nyilván nem működik, hogyan került vissza az ingatlan egy része az önkormányzathoz közérdekű felajánlásként? Ezekkel is foglalkozott 2011 elején a Privát Kopó című internetes újság. A cikk a Google-ban a „Privát kopó Kucorgó” szavak beírása után ma is elérhető.
Maga a beruházás nem jött létre, de a telekügyletet annyi rejtély övezi, hogy teljesen jogos, ha az emberek tisztán akarnak látni az ügyben. Ezért is várjuk annyira a BRFK-vizsgálat végkövetkeztetéseit.
