HTML

Rákosvidék

Varga András 1990-től szerkesztette a Rákosvidék újságot. Huszonkét év megjelenés után most ebben a formában folytatja. A Rákosvidék blogban ennek gondolatvilága, szellemisége köszön vissza. Heti, kétheti rendszerességgel követhetik figyelemmel írásait. Nyugdíjba vonulása előtt a Figyelő szerkesztőjeként, a Napi gazdaság és Világgazdaság felelős szerkesztőjeként is dolgozott.

Friss topikok

Címkék

Aláírásgyűjtés (1) aláírásgyűjtés (1) a devizahitel hibás termék (1) Balaton (1) Balázs Mór-terv (1) banki elszámoltatás (1) bérleti szerződs (1) Budapest XVII. kerület (3) Budapest XVII. kerülete (1) Civilek (1) Csányi Sándor (1) demokrácia (1) Demszky-korszak (1) devizahitelesek (1) Dunai Mónika (2) Egészségügy (1) egyablakos ügyintézés (1) Együtt-PM (1) építési hatóság (1) EU-források (1) Fachet Gergő (1) Fidesz-KDNP (4) Fohsz Tivadar (1) Fórum (1) Garzonházak (1) Gy.Németh Errzsébet (1) hajléktalan (1) hajléktalanrendelet (1) Hírhozó (3) Horváth Tamás (1) Horváth Tamás alpolgármester (1) igazgatóválasztás (1) Interspar (1) kampányfinanszírozás (1) Kampányfinanszírozás közpénzből (1) KLIK (1) kormányhivatal (1) Kossuth Lajos mellszobra (1) Kucorgó (1) lakásellenőrzés (1) LMP-fórum (1) Lukoczki Károly (3) M0-s útdíj (1) Max Corner Kft. (1) menekültkvóta (1) munkaügyi hivatal (1) Nótin Tamás (2) önkormányzati újság (1) önkormányzati választások (2) országgyűlési választások (1) Pártpolitika (1) Plakátleszedés (1) Podmaniczky-Vigyázó kastély (1) polgármesterjelölti vita (1) Rákoscsaba (1) Rákoscsabai Kossuth-szobot (1) Rákoshegy (1) Rákoskeresztúr (1) rákoskeresztúri metrószárnyvonal (1) Rákosliget (2) Rákosmente (4) Rákosmente képviselő-testülete (1) Rákosmente önkormányzata (2) Rákosmente TV (1) Rákosmenti hírek (1) Rákosvidék (3) Rákos vidéke (2) Rékosmenti Hírek (1) Rezsicsökkentés (3) Riz Levente (13) Rogán Antal (1) Róna Péter (1) sajtómanipulálás (1) temetőnyitás (1) Tizenhetedik (1) Torgyán (1) Tüntetések (1) Újlak utcai iskola (1) újságírás (1) Urbi et Orbi (1) Varga András (1) vasárnapi zárva tartás (1) védett kor (1) XVII (2) XVII. ker. (1) XVII. kerület (6) XVII. kerületi képviselő-testület (1) Címkefelhő

Riz Leventének tekerjünk?

2014.11.01. 18:45 rv.varga

 

Nemrégiben bejárta egy, a szokottnál kicsit hosszabb eszmefuttatás a Facebook különböző XVII. kerületi csoportjainak oldalait, amelynek az írója – feltehetőleg naiv jóindulatból – azt a vízióját vázolta fel, hogy politikai kutató laborként funkcionálva, kerületünkben „az ellenzéki pártok elismerik Riz Levente polgármester urat és eddigi sikeres munkáját… és próbáljanak meg együtt dolgozni vele.” Képletesen is ábrázolta: ő „akarjon kormányozni, a többi meg csak teker.”

Mellbevágó a lelki szemeim előtt megjelent kép. Bár nem vagyok politológus, vagy hasonló szakmák képviselője (közgazdász a végzettségem), de azt hiszem, a demokrácia nem erről szól. Megnyerte a választásokat – ez tény, de a többség nem uralkodhat a kisebbség felett. Ő nem kormányozhat, ahogyan akar, mi meg csak tekerjünk. Jogunk van nem tekerni, ő pedig meg kell, hogy hallgasson minket, mielőtt kormányoz.

Arról nem is szólva, hogy bárkinek joga van a választások utáni első naptól kezdve, demokratikus eszközökkel mást vallania és csinálnia. Aztán legfeljebb a következő választásokon eldől, hogy kit választ a nép (talán ismét Riz Leventét). Sőt! Még ha bárki ugyanazt is akarja, más utat is választhat egy hasonló program megvalósításához. Ehhez joga van. Ez minden településre, országra érvényes, legfeljebb a kisebb településeken, másként ítélve ezt meg, tényleg úgy alakulhat, hogy csak egy jelölt van, és annak a megválasztása után egyhangú marad a támogatása, de az olyan városokban, kerületekben, ahol a pártpolitika érvényesül, más a helyzet.

De most térjünk vissza a konkrét felvetésre, Riz Levente támogatására. Két cikluson át volt már polgármesterünk, s egy cikluson át országgyűlési képviselőnk. Természetesen mindenki tudja, hogy a parlamentben a Fidesz-frakcióban ült, s mindent megszavazott, amit a Fidesz frakciója, vagy bármely Fidesz-képviselő egyéni indítványban előterjesztett és Orbán Viktor támogatott.

Kezdődött az egykulcsos személyijövedelem-adóval, amely kettészakította a társadalmat gazdagokra és ténylegesen szegényekre, s amelynek áldásos hatását, a fogyasztás felpörgését azóta is várjuk. Statisztikai adatok egyértelműen alátámasztják, hogy a velünk hasonló szinten lévő, vagy fejlettebb országok közül mi vagyunk az egyetlen, amelynek még nem sikerült elérnie a gazdasági válság előtti, a 2007-08-as évek gazdasági teljesítményét.

Aztán lehet folytatni a sort, a magánnyugdíj-pénztárak megtakarításainak lenyúlásával (hová tűnt az a 3000 milliárd?), a politikai intézményrendszer módosításával, kiemelve ezek közül az Alkotmánybíróság jogköreinek megcsorbítását, tagjainak Fideszes elkötelezettségű jogászokkal való feltöltését, a sajtószabadság ellen több lépcsőben hozott intézkedéseivel, az ombudsmani rendszer súlyának megtörésével. Folytatni lehet a sort. Ne feledkezzünk meg az új alkotmányról sem!

S ami a legújabb, az újsütetű Moszkva-barátságunk, az ország évtizedekre való eladósításával Paks révén, s lehetne még számtalan példával folytatni, amelyek esetében Riz Levente azt a gombot nyomta meg, amit elvárt tőle pártja. (Még az sem változtat a képen, ha esetleg betegség vagy távollét miatt ezt nem ténylegesen, hanem csak virtuálisan tette meg.)

Riz Levente 2010 és 2014 között pártja országalakító politikájának tevékeny részese volt, s mint ilyen a Fidesz hűséges kiskatonája. Hogy ez a politika hová vezetett (szegénység, korrupció, nemzetközi elszigetelődés, stb.) részben már most is látjuk, de a teljes képet ennek a politikának a következményeiről majd a történelem fogja megmutatni.

Most harmadszor választották meg polgármesternek Riz Leventét. Szerencséje volt, mert első ciklusa idején nyíltak meg az uniós pénzcsapok, és tegyük hozzá, ezzel a lehetőséggel jól tudott élni. De! Bizonyára sokan emlékeznek rá, alighogy hatalomra jutott, máris rá akarta tenni kezét a Podmaniczky-Vigyázó kastélyra, feltehetőleg valaki megbízásából, hiszen a kerületnek nem volt pénze, hogy saját forrásból felújítsa azt az épületet, amivel előtte az önkormányzat egy évtizedig nem tudott mit tenni, még eladni sem. S miután ez az akciója nem sikerült, próbálta megakadályozni, ahol csak tudta, hogy megépüljön a piac Keresztúr központjában. (Történetesen ugyanaz volt mindkettőnek a tulajdonos-beruházója.) Végül átkerült egy másik kerülethez az engedélyezés folyamata, s így egy év csúszással épülhetett csak fel.

Aztán itt vannak még a rendőrségi vizsgálatok, amelyeket a Rákosmente Kft. ügyében és a kucorgói telekeladásokról folytak (utóbbiról nem tudjuk, lezárultak-e már, s milyen eredménnyel). Sikerült bevezetni a kerületben a vállalkozókat megbénító (nem egyet fel kellett számolni), országos szinten is élen lévő építmény- és telekadót, bevezették a hajléktalanokat a közterületről kitiltó rendeletet, ami olyan jól sikerült, hogy utána főváros is átvette. Persze a problémamegoldásban semmi nem történt. Még kezdeményezésről sem tudunk. Nagy siker(!), hogy nyolc év leállás után végre ismét beszélhetünk a kerület csatornázásáról.

Az új képviselő-testület alakuló ülésén hatpontos programot jelentett be. Erre még azt is mondhatnánk, hogy a benne lévők jól hangzanak. De egy nappal később, az október 23-i megemlékezésen már beszéde befejező részében a bankokat és a pénzvilágot támadta. Pedig biztosan tudja ő is, gróf Széchenyi István klasszikus művében a hitelt a gazdaság motorjának tartotta. A bankok és pénz nélkül nincs piacgazdaság. Kérdés, akar-e a Fidesz piacgazdaságot. Aki illiberális államról beszél, minden jel szerint nem akarja.

S amíg Riz Levente kiáll ezek mögött az eszmék mögött, én nem kívánok tekerni az ő polgármestersége alatt.                                                                                                                           

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia Riz Levente Budapest XVII. kerülete Podmaniczky-Vigyázó kastély hajléktalanrendelet

Megtartotta alakuló ülését Rákosmente képviselő-testülete

2014.10.24. 14:33 rv.varga

Október 22-én tartotta meg alakuló ülését az október 12-én megválasztott XVII. kerületi képviselő-testület. Béres Károlynénak, a helyi választási bizottság elnökének a választási eredményekről adott tájékoztatója után Riz Levente polgármester és a megválasztott húsz önkormányzati képviselő letette az esküt. Köszöntötte őket Dunai Mónika országgyűlési képviselő. Bár a közélet iránt érdeklődők többsége tudja, kik ők, mi ezúttal még utoljára felsoroljuk őket (először a választókerületek száma szerint a helyileg választott képviselőket, majd utána ábécérendben a listásokat, előbbiek mind a Fidesz-KDNP-t képviselik, utóbbiak viszont hat pártot):

Koszorúsné Tóth Katalin, Sarkadi-Nagy Adrien, Petrőczy Dániel, Fenke Ferenc, Szabó Tiborné, Bényi Zsolt, Nagy Anikó, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán, Virág Mihály, Füzesi Péter, Horváth Tamás, Piláth Károly, Rózsahegyi Péter, továbbá Fachet Gergő, Hernádi Gyula, Katona Ádám, Lukoczki Károly, Nótin Tamás és Pap László.

E hivatalos aktusok után Riz Levente polgármester adott rövid programismertetőt megválasztott harmadik ciklusára. Ebben hat pontban összegezte céljait a következő ötéves önkormányzati ciklusra.

1. Folytatódó városrehabilitáció. A rákoskeresztúri városközpont látványos rendbe tétele után sorra jönnek a külső városrészek történelmi faluközpontjának helyreállítása is. Ezek közül négy szerepel a következő ciklusban. Első lépcsőben már az idén megkezdődhetnek a munkák Rákoskerten a Zrínyi utca és a Rákoskert sugárút kereszteződésében, befejeződésük a jövő év végére várható. Külön kiemelte a polgármester, hogy itt katolikus egyház közösségi ház és kápolna építését is tervezi, illetve megújul az egészségügyi központ. Rákoscsabán ugyanebben az időben és határidővel a Csaba vezér teret és a volt piacteret újítják meg. Előkészület alatt áll Rákosliget és Rákoshegy központjának rendbe tétele is.

2. Közlekedés és az infrastruktúra. A jövő év tavaszán megkezdődhet a Ferihegyi út meghosszabbításának második üteme Rákoshegyen. A pénz megvan rá, csak bizonyos kisajátítási ügyek rendezése van hátra. A tervek között szerepel a Cinkotai út és a Keresztúri út összekötése, ami a Pesti utat tehermentesíti és közvetlen városi kapcsolatot biztosít a rákosligetiek és a rákoscsaba-újtelepiek számára. Felújítja a MÁV a hatvani vonalat, korszerű utasvárakoztatót és tájékoztatási rendszert kapnak a vasútállomások, zajvédőfal épül az egész szakaszon, s közúti felüljáró létesül a Cinkotai és a Tarcsai útnál. Végül folytatódik az út- és járdaépítés, valamint a felszíni vízelvezetés kiépítése.

3. Egészségvédelem. A szakrendelő felújítása és eszközparkjának bővítése már tervezés alatt van, az önkormányzat az államtól saját tulajdonba vagy fenntartásba kívánja venni az intézményt és a munkákat európai uniós forrásokból tervezi megvalósítani mindenképpen még a most induló ciklusban. Emellett folytatják az alapellátás korszerűsítését, aminek keretében újabb orvosi rendelőket kívánnak felújíttatni.

4. Egészségmegőrzés. Ennek keretében épül meg az 1500 fős sport- és rendezvénycsarnok, amelynek már megvan a jogerős építési engedélye és a kivitelezési tervek is. Az anyagiakról kormánydöntés várható, a miniszterelnök részéről kézzelfogható ígéret hangzott el. Folytatódik a kerékpárút-hálózat kiépítése, a város irányában a pataktól belvárosig tart majd, kifelé pedig legalább a gödöllői Grassalkovich kastély a cél, amihez az érintett önkormányzatok közötti együttműködésre van szükség. Kültéri fitnesspályák épülnek a felnőttek részére a patak menti után a Madárdombon, a Strázsahegyen és a Kucorgó tér mellett, természetesen karbantartják a gyermekjátszótereket.

5. Közbiztonság. Novemberben minden kerületbe vezető utat bekameráznak, hogy a főváros központjából kiszoruló bűnözésnek megálljt parancsoljanak. Később a kerület belső részein bővítik a kameratelepítést, ott, ahol a bűnügyi statisztikai adatok ezt indokolttá teszik. A rendőrség évi átlag 20 millió forintos támogatását folytatják.

6. Gazdaságfejlesztés. Az M0-ás mentén munkahelyi övezet kiépítését tervezik, megszüntetve Rákosmente alvó város jellegét, ami egyrészt munkahelyeket teremt a kerületi lakosságnak, másrészt növeli a helyi költségvetési forrásokat. Erre az ad lehetőséget, hogy az agglomerációs törvény megváltoztatása eredményeként (Riz Levente itt saját parlamenti munkájára hivatkozva azt mondta: „falakat ütöttem át”) módosították az övezeti átsorolásokat, ezek beépültek az országos településfejlesztési tervbe, s várhatóan még az idén ősszel beépülnek a fővárosi településfejlesztési tervbe is. Ráadásul az önkormányzat az előző ciklusban jelentős területeket vásárolt meg még mezőgazdaságiterület-árban. A következő cél az infrastruktúra kiépítésével közművesített ipari park létrehozása, amihez forrásokat lát a kormány gazdaságfejlesztési operatív programjaiban.

A programismertetés után a képviselő-testület megszavazta a polgármester illetményét havi 747 900 forintban, amihez 112 200 forint költségtérítés járul. Ismét Fohsz Tivadart és Horváth Tamást választották meg a kerület két alpolgármesterének. Az ő illetményük 673 100 forint, amihez költségtérítésként 101 ezer forint jár.

Döntöttek a képviselők illetményéről is. A „csak” bizottsági tagként dolgozó képviselők 168 100 forinthoz, a bizottsági elnöki tagként dolgozók 220 300 forinthoz jutnak, a bizottságok külső tagjainak díjazása 44 100 forint. Három bizottságot hoztak létre: a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottságot Hatvani Zoltán, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságot Lukoczki Károly, valamint a Rákosmenti Erőforrás Bizottságot Piláth Károly vezetésével.

Az ülésen bejelentették a Fidesz és a KDNP frakciójának megalakulását. Az Országgyűlésbe jutott Dunai Mónika helyett a Fidesz frakcióját Hatvani Zoltán vezeti, a kéttagú KDNP-frakciót változatlanul Fenke Ferenc. Az MSZP és a DK egy-egy képviselője úgy döntött, hogy közös frakcióban dolgozik a jövőben, frakciójukat Lukoczki Károly vezeti. Négyen függetlenként végzik majd munkájukat.

Mivel az alakuló ülés meglehetősen hivatalos és protokolláris volt, a fenti, szinte jegyzőkönyvszerű beszámolóhoz ezúttal kommentárt, véleményt nem kívántunk hozzáfűzni. Ez a tájékoztató tükrözze még az ottani ünnepélyes hangulatot.

Szólj hozzá!

Rákosmente: minden marad a régiben a következő öt évre

2014.10.13. 23:42 rv.varga

 

Mostanra már mindenki tudja, hogy a XVII. kerületben gyakorlatilag nem történt lényegi változás az október 12-i önkormányzati választások eredményeként. Riz Levente maradt a polgármester, mind a 14 választási körzetben a Fidesz-KDNP jelöltje győzött.

Pártszinten mindössze annyi az eltérés a négy évvel ezelőtti választáshoz képest, hogy kompenzációs listán egy a változás: az Itthon Rákosmentén Egyesület két képviselő helyett csak egyet tud küldeni az új képviselő-testületbe, azt az egy helyet pedig az LMP tudta megcsípni magának.

Ha „aprópénzre” váltjuk a baloldali ellenzéki összefogás (Demokratikus Koalíció–MSZP–Együtt-PM) listán bejutott három képviselőjét, akkor mindegyikük egy-egy pártot képvisel, vagyis hat helyre hat párt (illetve az Itthon Rákosmentén Egyesület esetében civil szervezet) egy-egy jelöltje jutott be, vagyis egységes ellenzéknek még a nyoma sincs.

Kicsit alaposabban szemügyre véve az adatokat, némi apró módosulás történt, ezek azonban semmiképpen nem érdemiek. Miközben a szavazók száma lényegében nem változott: huszonkilencezer-egynéhányszáz körüli volt most is, négy éve is, úgy nettó másfél-kétezer szavazó változtatta meg preferenciáit, mind a polgármestert, mind a helyi képviselőket illetően.

Ismét hangsúlyozva, hogy nem jelentősek a módosulások, de talán apró elmozdulást jelezhet, hogy Riz Levente ezúttal a szavazatok 64,8 százalékát kapta meg, négy éve 69,53 százalékát. A szavazatok számát illetően ez 1533-mal kevesebb. Ezzel szemben a baloldal jelöltje, Gy. Németh Erzsébet 163-mal kapott többet, mint négy évvel ezelőtt az MSZP-t képviselő Hrutka Zsolt. A különbség így Riz Levente és mindenkor kihívója között 1696-tal csökkent, de így is lehengerlő.

A többiek esetében annyit lehet megemlíteni, hogy Nótin Tamás a Jobbik képviseletében megelőzte Fachet Gergő, az Itthon Rákosmentén jelöltjét. Mindketten a ringben voltak négy éve is, akkor Nótin Tamás mintegy kétszázötvennel elmaradt Fachet Gergő mögött, most viszont megelőzte, bár inkább holtversenyesnek tekinthető az 56 szavazatnyi különbség.

Készítettünk számítást a helyi képviselőjelöltek szerepléséről. Elöljáróban: amennyire egyértelmű volt minden körzetben a Fidesz-KDNP jelöltjének elsősége, abban is egységesek voltak a szavazók, hogy mindenhol a második helyre juttatták a baloldali ellenzéket. A különbség azonban itt is jelentős volt a két csoportosulás között. De míg 2010-ben még több mint tizenkettőezerrel több szavazat jutott Riz Levente csapatának, a mostani választásokon ez tízezer alá apadt.

Érdekes még a kompenzációs lista számítási módszere is. Míg a baloldali összefogás 6117 töredékszavazattal három képviselői helyhez jutott, az Itthon Rákosmentén és a Jobbik 2761 illetve 2558 töredésvoksa csak egy-egy képviselői helyre volt elég, miközben az LMP 1300 szavazata is egy helyet juttatott a pártnak a képviselő-testületben.

Néhány érdekesség a kampányról. Egyrészt rányomta bélyegét, hogy Gy.Németh Erzsébet nem titkolt célja az volt, hogy ő a jövőjét a Fővárosi Közgyűlésben képzeli el (be is jutott), ennél fogva a kompenzációs listán a DK-t Hernádi Gyula képviselte. A másik következmény: lényegesen visszafogottabb volt a kampányuk, mint azt eredetileg sokan elképzelték, vagy miként négy évvel ezelőtt kampányolt az MSZP csapata.

Kérdés, hozott-e volna többet egy erősebb kampány. Láthattuk, hogy ezúttal az Itthon Rákosmentén Egyesület igen erős kampánytevékenységet folytatott, s mégis éppen csak hogy megelőzte a Jobbikot, sőt a polgármester esetében ez nem is sikerült. Igen szerény eszközökkel élt a kampányban az LMP. A Jobbik a szokásos szórólapozás mellett a Hírhozóban kötött le magának több oldalt, az Itthon Rákosmentén Egyesület önálló újságot adott ki, tollakat dobott be a levélszekrényekbe a szórólapok mellett, s Riz Levente-i mennyiségben készített plakátokat polgármesterjelöltjéről.

A Fidesz-KDNP minden eszközzel rendelkezett. Újságokban (a Hírhozóban) számoltak be a képviselők az előző négy évben végzett munkájukról, s a párt még arra sem törekedett, hogy ezt látszólag pártfinanszírozásúnak tüntesse fel. Annak a bizonyos szép papíron készült kiadványnak, amely a négy év eredményeiről számolt be, az impresszumában azt olvashattuk: a Hírhozó melléklete, miközben minden más pártnak fizetnie kellett, ha meg akart jelenni a Hírhozóban. Többoldalas kiadványa jelent meg a képviselőknek (itt már arra sem figyeltek, hogy az impresszumban ott legyen a kiadó neve.)

Köztudott, hogy az új választási törvény szerint a szavazókörök 150 méteres távolságában semmilyen reklám nem lehet, a Hősök terei általános iskola bejáratával szemben ott köszöntötte az érkező szavazókat Riz Levente plakátja. Érződött, hogy a Fidesz-KDNP teljesen nyeregben érzi magát, apró, „csip-csup” ügyekkel ők nem foglalkoztak.

Az alábbiakban ismertetni fogjuk az eredményeket, annyi kiegészítést hozzátéve, hogy az egyes választókörzetekben csak az első két helyezettet közöljük (minden esetben a Fidesz-KDNP-s az első, a baloldali összefogásé a második, a képviselő-testületbe jutottak nevét kövérített betűkkel adjuk meg):

Polgármester-választás: Riz Levente (Fidesz-KDNP) 18 887 szavazat (64,8 százalék); Gy. Németh Erzsébet (DK) 5738 (19,69); Nótin Tamás (Jobbik) 1813 (6,22); Fachet Gergő 1757 (6,03); Pap László (LMP) 953 (3,27).

1. vk.: Koszorúsné Tóth Katalin 1566 szavazat (56,7 százalék); Rádai András 562 (20,35).

2. vk.: Sarkadi-Nagy Adrien 760 (45,65); Nagy Dániel 458 (27,51).

3. vk.: Petrőczy Dániel 921 (52,96); Hrutka Zsolt 387 (22,25).

4. vk.: Fenke Ferenc 800 (47,34); Ruthner György 441 (26,09).

5. vk.: Szabó Tiborné 1181 (51,8); Tarcsáné Fuchs Ágnes 559 (24,52).

6. vk.: Bényi Zsolt 1246 (56,82); Kroutil Gyula 405 (18,47).

7. vk.: Nagy Anikó 1188 (56,71); Morauszky András 443 (21,15).

8. vk.: Fohsz Tivadar 1033 (55,99); Paulik József 441 (23,9).

9. vk.: Hatvani Zoltán 1345 (63,71); Horváthné Bíró Mária 395 (18,71).

10. vk.: Virág Mihály 1141 (53,29); Lukoczki Károly 473 (22,09).

11. vk.: Füzesi Péter 1122 (54,57); Katona Ádám 421 (20,48).

12. vk.: Horváth Tamás 1059 (58,44); Kismarjainé Szekeres Judit 372 (20,53).

13. vk.: Piláth Károly 1122 (54,47); Terbócs László 404 (19,61).

14. vk.: Rózsahegyi Péter 1542 (66,67); Furján Károlyné 356 (1539).

A kompenzációs listára a baloldali összefogás 6117, az Itthon Rákosmentén Egyesület 2761, a Jobbik 2558, az LMP pedig 1300 töredékszavazatot gyűjtött össze. Ebből három-egy-egy-egy képviselőt juttattak be a képviselő-testületbe. Név szerint: a baloldali összefogásból Hernádi Gyulát (DK), Lukoczki Károlyt (MSZP), Katona Ádámot (Együtt-PM), az Itthon Rákosmentén Egyesületből Fachet Gergőt, a Jobbikból Nótin Tamást, az LMP-ből pedig Pap Lászlót.

Az új képviselő-testületben a polgármester személye és tizenöt képviselő már ismert, régi „motoros”, öten újak: Sarkadi-Nagy Adrien, Füzesi Péter, Hernádi Gyula, Katona Ádám és Pap László.

 

Szólj hozzá!

Címkék: Fidesz-KDNP Riz Levente Rákosmente önkormányzata

A devizahiteles probléma másik megoldása

2014.10.11. 11:01 rv.varga

 

Róna Péter közgazdász bizonyára nem értene egyet a fenti címmel, mert az ő megítélése szerint – mint azt a rákoskeresztúri Vigyázó Sándor Művelődési Házban az önkormányzati választások előtt tartott LMP-fórumon kifejtette – a deviza alapú hitel hibás termék, nem hitel, ezért a Fidesz megközelítése a probléma rendezésére előbb-utóbb, legkésőbb az európai bíróságokon el fog bukni.

A fele-felerészben Magyarországon és Angliában élő, többek között Oxfordban is egyetemi diplomát szerző, s ugyanott oktató, nemzetközileg elismert bankszakember a megoldás útját abban látja, hogy a deviza alapú hitelszerződésekből ki kell gyomlálni a devizaelemet és a forintban megállapított eredeti összeg visszafizetését kell előírni, természetesen kamattal. A Fidesz mostani megoldását maszatolásnak, újabb időhúzásnak tartja.

Visszatérve az alapkérdésre, miért tartja hibás terméknek a devizahitelt, amit egyébként hét évvel ezelőtt megírt már, s négy éve következetesen képvisel. Ez két ügyletet tartalmaz, ami kioltja egymást. Az egyik a hitelügylet, amelyben a hitelfelvevőnek (a banknak is) pontosan tudnia kell, milyen kamatokkal mennyit kell törleszteni. Ha ezt valaki nem teljesíti, legfeljebb jönnek a retorziók. A másik ügylet a devizaügylet, ami tulajdonképpen spekuláció. Spekulálni bárki spekulálhat, részvényekkel, áruval vagy éppen devizával. Amennyiben látja, hogy nem jönnek be a számításai, bármikor kiléphet, legfeljebb veszteség éri.

A devizahitelből azonban nem lehet kilépni, a fizetendő törlesztés nem ismert, szinte hónapról hónapra meglepetéseket okozhat a havi részlet. Így aztán egymás után dőlnek be a hitelek, amelyek, úgy hívják őket, hogy minősített hitelek, vagyis rossz hitelek. Ezek most már a teljes hitelállomány 17-19 százalékát érik el, ami több mint a bankok összes tőkéje. Ilyen körülmények között nem képesek azt a hitelezési politikát kialakítani, amely alapját képezné egy egészséges gazdasági fellendülésnek.

Ami a felelősséget illeti, ez több rétű. Felelős az a pénzintézeti menedzsment, amely ennek a konstrukciónak teret engedett és hozzájárult ahhoz, hogy a bankszektorban ma már közel húsz százalék a rossz hitelek aránya, felelősek a részvényesek, vagyis a bankok tulajdonosai, akik nem ismerték fel időben a folyamatok irányát és nem váltották le a rossz politikát követő menedzsmentet, felelős a pénzügyi felügyelet, amely a kezében lévő hatósági eszközökkel nem élt ennek megakadályozására. További szakmai mutatókkal támasztotta alá mondanivalóját, amelyek nálunk mind eltérnek a nemzetközileg normális értékektől, mint például az úgynevezett betét–hitel mutató.

Érdekes, hogy annak idején a svájci központi bank felajánlotta, megfelelő eszközökkel segítséget ad azoknak a kelet-európai országoknak, amelyek belebonyolódtak ebbe a helyzetbe, hogy kimásszanak belőle. Például a másik három visegrádi ország élt is ezzel a lehetőséggel, ott már ez a probléma nem létező, a Gyurcsány-kormány viszont lépett, mert az akkori hitelezési politika – véleményük szerint – fűtötte a konjunktúrát, és ez akkor jónak tűnt… És ebbe csapott bele 2008-ban a válság.

Mennyibe kerülne mindez – hangzott a kérdés. Róna Péter válasza: kostet, was kostet, vagyis bármennyibe kerül, meg kell fizetni, mert csak így állítható helyre egy egészséges gazdaság. Lehet, hogy ez megrázkódtatással jár, de már így is egyre gyengébbek vagyunk. A világban az átlagos gazdasági növekedés 3,4 és 4,2 százalék közötti, számunkra ez az egyébként kiemelkedőnek ígérkező év maximum 3,2 százalékot hozhat. De a legtöbbet az az adat mutatja, miszerint ma Magyarország az egyetlen ország a fejlett és velünk hasonló fejlettségi szinten lévő országok között, amely még mindig nem érte el a válság előtti, 2007-es gazdasági fejlettségi szintet.

Róna Péter idézte Lord Actont, a 19. században élt neves angol történész klasszikus mondását: „a hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál". Ha egy politikai erőnek már nem kell számolnia érdemi ellenállással, s minden ellenvetés csakis körein kívüli lehet, akkor csupán önmérséklete foghatja vissza, s az bizony éppen a teljhatalom birtokában egyre fogy, míg el nem fogy. (Ezért nem szabad a Fideszre szavazni – hangzott a fő gondolat mellett ez a politikai felhívás.)

Feltehetőleg – tesszük mi hozzá – azért nem döntött úgy a Fidesz-kormány hatalomra jutása idején, hogy megpróbálja rendezni a devizahitelesek ügyét, ami a bankokra hatalmas terheket rótt volna ki, mert ennek haszonélvezője nem az állami költségvetés lett volna, hanem a hitelesek. Inkább olyan intézkedéseket hozott (banki különadó), ami az államkasszát gyarapította, maximum saját kedvezményezettjeit, a végtörlesztőket támogatta, akiknek volt megtakarításuk. Ők kimászhattak belőle, de sem az ország, sem a devizahitelesek nagy tömegének problémáját nem oldotta meg.

De! A történetnek nincs még vége. Hátra van még az Alkotmánybíróság döntése az úgynevezett Fideszes devizamentő csomagról, amely – Róna Péter szerint – számos ponton sérti az Alaptörvényt. (A Fidesz bizonytalanságát jelzi, hogy még a saját maga által kreált Alkotmánybíróságban sem bízik, az igazságügy-miniszter levelet írt az alkotmánybíróknak, amelyben „a devizahitelesek megsegítését célzó” törvény alkotmányossága mellett érvelt.) Ha az Alkotmánybíróság át is engedi, az európai bíróság biztosan elkaszálja – véli a közgazdász. Itthoni döntés az önkormányzati választások utáni hétre várható.

És itt a másik: a ráckevei bíróság fordult az európai bírósághoz, amelyben a devizahitelek alaphibájában kér állásfoglalását, miszerint a bevezetőben említett két funkció (hitel és spekuláció) nem boronálható össze. Még az idén esedékes a döntés.

A Fidesz-kormány erővel persze átviheti a maga devizacsomagját, de ezzel a problémát véglegesen nem oldja meg, s ebben szinte biztosan szembe kerül az Európai Unióval. S ami a lényeg: az ország gazdasági életét továbbra is bizonytalanságban tartja, nem szólva a hitelesek nagy részéről.

 

Szólj hozzá!

Címkék: devizahitelesek Rákoskeresztúr Róna Péter LMP-fórum a devizahitel hibás termék

XVII. kerület: polgármesterjelölti vita helyett...

2014.09.30. 20:11 rv.varga

 

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció, az MSZP és az Együtt-PM közös polgármesterjelöltje a kerület jelenével és jövőjével kapcsolatos elképzelésekről nyilvános vitára hívta ki Riz Levente regnáló polgármestert, aki a Fidesz-KDNP színeiben szándékozik újrázni az október 12-i önkormányzati választásokon. Vita helyett Riz a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének XVII. kerületi Szervezete által szervezett összejövetelt tartotta alkalmas fórumnak arra, hogy fejtsék ki mindketten, mit gondolnak Rákosmente további fejlesztési lehetőségeiről. Bár válaszlevelében Gy. Németh, a helyi összefogás jelöltje kifejtette, hogy abban látja a nyilvános politikai vita lényegét, hogy azt a választópolgárok széles köre előtt tartják és a szó szoros értelmében vitáznak a kerületet érintő egyes kulcsfontosságú kérdésekről. A polgármesteri ajánlatot ugyan a véleményeket ütköztető vita előtti meghátrálásnak tekintette, mégis elment a meghívásra, sőt, mivel a levelezés a Facebookon a nyilvánosság előtt zajlott le, megjelent rajta Nótin Tamás, a Jobbik polgármesterjelöltje is.

A Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjének reagálása persze nem volt meglepő. Pártja már jó ideje megkerül minden nyilvános vitát, s ez bizonyára ki van adva a nagyfőnök által, hogy helyi szinteken is ezt kell tenni. Riz Levente az összejövetelen ki is fejtette, hogy nem szeretne vitázni. Az elmúlt huszonöt év megmutatta – így a regnáló polgármester -, erre Rákosmentén nincs szükség, dolgozni kell. Pedig a vita a demokráciákban elkerülhetetlen velejárója a választásoknak. Az új aspiránsoknak, akik nem „dolgozhattak” polgármesterként, legalább azt a lehetőséget kellene megadni, hogy nagyközönség előtt elmondják: ők miben végeznék másként dolgaikat, mint a hatalmon lévők.

Visszatérve a Vigyázóban szeptember utolsó előtti napján tartott összejövetelre, kezdéskor a négy kihívó jelölt közül kettő ott volt, a másik kettő feltehetőleg nem is tudott arról, hogy legalább a mozgássérültek előtt elmondhatják, mit terveznek tenni, Riz Levente pedig sehol.

Körülbelül tíz perccel a hivatalos kezdés után, megkérték Gy. Németh Erzsébetet, adjon tájékoztatást programjáról. Már mondandója utolsó harmadánál tartott, amikor megérkezett Riz Levente, aki így nem tudott (feltehetőleg nem is akart) reagálni az elhangzottak jó részére. Indoklásként elmondta: éppen a sérült gyerekek iskolájában, a Naplás útiban adta át a főváros első tündérkertjét és gazdaudvarát, előbbit őshonos magyar gyümölcsfákkal, utóbbit pedig különböző háziállatokkal.

Így végül is monológok hangzottak el. Kettejük tájékoztatója után az egyesület vezetője visszavette a szót, mondván alig marad idő saját belső ügyeik rendezésére, mert hamarosan lejár a művelődési ház által a rendelkezésükre bocsátott két óra, amit egyébként ezúttal is külön megköszönt a polgármesternek. A jelenlévő mintegy ötven-hatvan fő által nem hallott, az előtérben zajló vezetői egyeztetés után megkapta a szót a Jobbik polgármesterjelöltje, Nótin Tamás is, aki szintén előadhatta monológját az elmúlt négy év értékeléséről és a következő öt évi terveiről.

A rövid tájékoztatókba azért sem kívánunk belemenni, mert az időközben megismert programok tartalmazzák, tulajdonképpen ezek szóbeli változatai voltak, elolvashatjuk őket a szóróanyagokon, internetes közzétételekben, vagy akár fizetett vagy nem fizetett anyagként a Hírhozóban. Pedig voltak érintkezési pontok (például a főtéri beruházás, egészségügyi fejlesztés, lobbierő és ezek alkalmazása a Fővárosi Közgyűlésben, a parlamentben, vagy éppen a jelenlévőket leginkább érdeklő szociális kérdések), csak hát nem volt lehetőség vitára, ellentétes álláspontok megfogalmazásra, az egymás bírálatát követő viszontválaszokra.

Vagyis úgy jöttünk el a mozgássérültek összejöveteléről, hogy semmivel többet nem tudtunk meg az egyes jelöltekről, felkészültségükről, és elképzelésükről, mint előtte is tudtunk már.

Ez nem az a politikai vita volt, amit választások előtt elképzelnénk, és amire azért már volt példa a kerületben. De hát a polgármester nem szeret vitázni…

Szólj hozzá!

Címkék: önkormányzati választások Riz Levente polgármesterjelölti vita Gy.Németh Errzsébet Nótin Tamás

Tart-e a hitelminősítőktől az Orbán-kormány?

2014.09.22. 11:37 rv.varga

 

Rogán Antal legutóbbi rákoskeresztúri lakossági fórumán „szovjet tudósok szerepét betöltő londoni elemzők”-ről beszélt, amivel csak főnöke különböző alkalmakkor elhangzott hasonló szellemű megnyilvánulásait szajkózta. Valóban hidegen hagyják őket a különböző külföldi szakemberek, köztük a hitelminősítők véleményei?

Emlékezzünk vissza 2010 őszére, amikor Matolcsy György bedobta a köztudatba, hogy visszahívjuk a Nemzetközi Valuta Alapot, s tárgyalunk velük egy újabb hitelfelvételről. Hamarosan kiderült, hogy ez csak arra kellett, hogy a küszöbön álló hitelminősítői döntést kedvező irányba befolyásolják, mert akkor még kollektíven adtak rá, hogy milyen a megítélésünk külföldön. Csakhogy a hitelminősítők, köztük a New York-i székhelyű Standard and Poor’s szakembereit nem sikerült becsapni. (Végül is, hogy londoni vagy New York-i, a kormány kommunikációjában egyre megy.)

A gazdaság irányítói tanultak belőle, most már nem a külföldieket próbálják félrevezetni, hanem saját polgáraikat. Legutóbb a Standard and Poor’s meghagyott minket a BB szintű besorolásban, ami a világpiac szemében a bóvli tartományban konzerválta az ország az adósosztályzatát. A porhintés most idehaza folytatódik. Jellemző, hogyan tájékoztatott erről napokig alsó hírcsíkjában a Hírtévé: egyrészt azt emelte ki, hogy megerősítette az országot az S&P korábbi besorolásában, mert túljutott a válságon, és mert várhatóan teljesül a hiánycél. Hurrá – mondhatta az átlagos hírfigyelő; bevált az unortodox gazdaságpolitika – mondhatták a kormány „szakemberei”.

Persze a hazai kommunikáció nem változtat azon, hogy a fejlett országok vállalkozásai alaposan megfontolják, hogy idehozzák-e fejlesztéseiket, mivel az évek óta meglévő besorolási szint nem ajánlja Magyarországot a befektetőknek. Aztán nem véletlen a keleti nyitás, ezzel csak azt a tényt erősítik meg, hogy érdeklődés csak onnan tapasztalható. A legutóbb bejelentett új hazai beruházások Kínából, Dél-Koreából, Indiából jönnek, elvétve akad közöttük nyugati országokból származó. De hát most ők a példaképek, meg az oroszok, s nem véletlen a miniszterelnöki koncepció egyik alapeleme: munkaalapú társadalmat építünk. S hol van a nyugati know-how, az ottani munkaszervezettség, az innovációk, a piaci gondolkodásmód?

Nos, nem hiszem, hogy józanul gondolkodó közgazdászok akár a Fideszen belül is ne éreznék ezt. Csak hát benne vannak egy mókuskerékben, amelyből egy illiberális társadalompolitika, munkaalapú gazdaságpolitika főnöki víziója nem engedi kitörni őket, legalábbis a nyilvánosság előtt. De remélem, hogy kormányon belül is egyre többen felfogják, miért fontosak a hitelminősítők adósosztályzatai és az általuk okozott elfordulás az országtól, s a porhintés ellenére lassan idehaza is felnyílnak a szemek.

A Standard and Poor’s észrevételei szerint „a gazdaságpolitikai döntéshozatal, a terjeszkedő közszféra, a regresszív és túlbonyolított adókörnyezet, a nem nyereséges bankrendszer és a csökkenő népesség visszahúzó erővel hat a magyar gazdaságra”. Ezért nem változtattak az adósbesoroláson. Mindez odavezet, hogy régiónkban Lengyelország és Észtország után egyre többen elénk kerülnek az egy főre jutó GDP-ben és az államadósságban sem sikerül kitörni a GDP 80 százalék feletti rátájából, hiába próbál ellenkező előjelű folyamatokat éreztetni idehaza az Orbán-kormány. Ez örökké nem tartható fenn!

Szólj hozzá!

Rogán nem tart Csányitól és az Alkotmánybíróságtól

2014.09.19. 17:07 rv.varga

 

Azt hittem, hogy a héten messze a legjelentősebb esemény Rogán Antal fóruma lesz a XVII. kerületi Vigyázó Sándor Művelődési Házban a rezsicsökkentésről, a devizahitelesek problémájáról és a bankok elszámoltatásáról. Hát… Szóval…

Ezúttal korábban mentem, mint az országgyűlési választások előtt tartott rezsicsökkentési fórumra, amikor is alig jutottam be a nagyterembe, ahol annyian voltak, hogy enyhe túlzással még a csillárokon is lógtak. Most nem akartam kiszorulni. Nem sokkal háromnegyed hat után léptem be az előcsarnokba, ahol egy régi ismerősömmel találkoztam, s természetesen azonnal elkezdtünk politizálni. Húsz perccel később döbbentünk rá, hogy már tíz perce múlt hat, illene ám bemennünk a nagyterembe. S akkor jött a meglepetés, ötvenen, ha lézengtek, kívül is ugyanennyien voltak, a vendégelőadó sehol. Húsz perc késéssel enyhe taps utalt arra, hogy megérkezett a Fidesz frakcióvezetője Dunai Mónika országgyűlési képviselő és Riz Levente polgármester társaságában. Elnézést kért a késésért, de – mint mondta – megakasztotta a Nyugati felüljáró lezárása miatti dugó, amit a tüntető devizahitelesek(!) okoztak. Amikor már mindenki bevonult, egynegyedéig sem telt meg a nagyterem, ráadásul a jelenlévők egy része protokolláris okokból volt a teremben. Egyszerűen ott kellett lenniük.

Dunai Mónika bevezetése, a kerületet és a legutóbbi ciklus eredményeit bemutató kisfilm után Riz Levente ismertette programját a következő öt évre és bemutatta a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjeit, amelyek két kivétellel a legutóbbi választásokon nyert csapat tagjaiból álltak össze. A polgármesteri program címszavakban: városrehabilitáció folytatása, munkahelyteremtés, sport és rekreáció és a közlekedés. Ismét meghirdette a „multifunkcionális” sportcsarnokot, ami első nekifutásra nem jött össze. Most hogy vannak európai uniós források, még az is lehet, hogy ezúttal sikerül.

Hétre jutott szóhoz Rogán Antal, aki hadarva, szinte lélegzetvétel nélkül mondta el tájékoztatóját, mindenki számára egyértelművé téve, hogy ezt nem először adja elő, de mint maga is bevallotta – apósa születésnapi vacsorája kivételével – a választásokig minden nap el fogja mondani. Minden esetre azt megtudtuk, hogy ha mástól nem is, de feleségétől és apósától tart.

Először történelmi visszatekintést adott, ő arra emlékszik, hogy csődhelyzetben vették át az ország gazdaságát, (nem emlékezett a jelek szerint arra, hogy átvételkor 265 forint volt az euró), s mára odajutottunk – mondta –, hogy tartós gazdasági növekedés pályájára léptünk – legalábbis az unortodox prognózisok alapján. Sikert sikerre halmozó gazdaság képét vetítette előre, s legfeljebb elismerte, hogy a „szovjet tudósok szerepét betöltő londoni elemzők” ezt nem osztják, és mást vallanak.

A rezsicsökkentésről és a devizaadósságról a naponta hallható paneleket ismételte meg, mert a közönségnek ez dukált. Semmilyen gazdasági, piaci összefüggésrendszerbe nem ágyazta bele ezeket az intézkedéseket, holott tudott, hogy a kádári rendszer bukásának egyik oka a sok közül az volt, hogy nem tudták az országhatáron megállítani a (világ)piaci folyamatokat.

Természetesen a beszéd végén, mint az várható volt, kampányolt Riz Levente megválasztása mellett, beszélt a polgármester lelkéről, meg arról, hogy Rákosmentének is van lelke, s Ludas Matyi példázatával zárta le ezt a részt, miszerint háromszor verte el Döbrögit, s most a Fidesz-KDNP-nek is ez a célja. Azt pontosan nem értettem meg, miért, mármint nem Döbrögit, hanem az ellenzéket. Annyit igen, hogy az önkormányzati választások számukra kedvező eredményét is megelőlegezték.

Az előadások végeztével kérdezni is lehetett, nem személyesen, hanem írásos formában, így a kérdéseket pontosan nem ismertük, legfeljebb a válaszadó rövidített változatából. Csányi Sándorra is rákérdeztek, meg fogja-e fúrni a devizahitelesek ügyében hozott és hozandó parlamenti és egyéb döntéseket. Érdekes volt Csányi lépése – fejtette ki –, előbb valami Eger és Vidéke pénzintézettel tesztelte le, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak-e a bírók (pontosabban az az egy bíró, aki ilyen ítéleteket hozott – így Rogán), s ezt követte az OTP. Rogán Antal hangsúlyozta, a döntéstől nem tart, mert az Ítélőtábla és más fórumok is alátámasztják a parlamenti döntést. Még hozzátette, hogy a jövő heti meghallgatásokon megkérdezik az új alkotmánybíró-jelölteket, mi erről a véleményük, gyorsan hozzáfűzte, persze nem a válaszuktól függ a megválasztásuk, egyébként is titkos lesz a szavazás.

Arra felvetésre, hogy a szolgáltató vállalatok a rezsicsökkentés miatt, a bankok pedig a devizahitelek miatt munkaerő-elbocsátásokra és fiókbezárásokra kényszerülnek, előjött Rogán szociális érzékenysége: az elbocsájtások fájdalmasak, de választaniuk kell, több munkabér a cégeken belül vagy 1,3 millió család lehetetlenül el devizaadósság miatt.

Befejezésül Dunai Mónika megköszönte Rogán Antalnak az „értékes gondolatokat”, majd megkérte a közönséget, énekelje el a Himnuszt. Az időközben valamivel megcsappant közönség produkciója meglehetősen vérszegényre sikeredett, de egy-egy lelkes vendég Hajrá Magyarország, Hajrá Rákosmente kiáltása híven zárta le a fórumot.

 

Szólj hozzá!

Címkék: Rogán Antal Csányi Sándor XVII. kerület Rezsicsökkentés Riz Levente banki elszámoltatás

Önkormányzati választások előtt a XVII. kerület

2014.09.10. 06:38 rv.varga

Öt polgármesterjelölt és hetven képviselőjelölt közül választhat Budapest XVII. kerületében polgármestert és húsz önkormányzati képviselőt a kerület lakossága. Egy polgármesterjelölttel és három képviselőjelölttel többen vannak, mint négy évvel ezelőtt voltak.

Ennyire „rendszerezett” a felállás még nem volt, öt jelentős politikai csoportosulás mindegyike egy-egy polgármesterjelölttel és mögötte álló 14-14 fős helyi jelöltségre pályázó csapattal száll a ringbe. Sem kisebb pártok nem jelentkeztek néhány jelölttel és a rendszerváltozás óta először független jelölt sem méretteti meg magát.

A polgármesterjelöltek között hárman ugyanazok, akik négy évvel ezelőtt is megmérkőztek, az akkor megválasztott Riz Levente (Fidesz-KDNP), valamint két önkormányzati képviselő: Fachet Gergő (Itthon Rákosmentén Egyesület) és Nótin Tamás (Jobbik). Nem ismeretlen azonban a baloldali összefogás jelöltje, a Demokratikus Koalícióhoz tartozó Gy. Németh Erzsébet sem, aki ugyan még nem dolgozott a kerületben, de volt parlamenti képviselő és a Fővárosi Közgyűlés tagja, sőt egyszer főpolgármester-jelöltként is szerepelt. Új szereplő viszont a kerület politikai színterén az LMP színeiben induló Pap László.

A Fidesz-KDNP, amely toronymagasan nyerte négy évvel ezelőtt a választásokat, lényegében nem változtat eddigi felállásán. Mindössze Várbiró Anitát váltja a kettes körzetben Sarkadi-Nagy Adrien, az Újlak utcai iskola igazgatója, és kényszerből, miután országgyűlési képviselővé választották Dunai Mónikát, a 11-es körzetben indul új aspiráns Füzesi Péter személyében. A listán a harmadik hely jutott Csorba Bélának, akinek akkor van esélye, ha a tizennégy választókörzet valamelyikében veszítene a pártszövetség.

A baloldalon az MSZP helyébe a DK-MSZP-Együtt-PM pártszövetség csapata lép. A 14 képviselőjelölti hely közül hat-hat a DK-nak és az MSZP-nek jut, kettőt ad az Együtt-PM. Az MSZP hat indulója közül öt régi motoros, közöttük van Lukoczki Károly, aki a tavaszi országgyűlési választáson képviselte a baloldalt, de indul Hrutka Zsolt a négy évvel ezelőtti MSZP-s polgármesterjelölt is. A szövetséget alkotó többi párt valamennyi képviselője először indul a választásokon. A kompenzációs lista első helyét a DK, a másodikat az MSZP, a harmadikat az Együtt-PM adja.

Az Itthon Rákosmentén zömmel a négy évvel ezelőtti emberekkel próbálkozik: tízen a régi csapatból indulnak, négy az új arc.

A Jobbikra viszont éppen az ellenkezője jellemző: hárman találhatók meg a régi jelölti csapatból, a többiek valamennyien újak.

Új szereplő a helyi politikai életben az LMP. Nemcsak a polgármesterjelöltje ismeretlen a politika iránt érdeklődő helyiek számára, de jelöltjei is mind először próbálkoznak meg azzal, hogy szerepet kapjanak a kerület irányításában.

A kampány elvileg már zajlik, de gyakorlatilag egyelőre elég lagymatag. Programot senki nem hirdetett, a leginkább eddig a Jobbik fejtette ki, mit képzel Rákosmente következő öt évére, de a baloldali összefogásról, az Itthon Rákosmentéről és az LMP-ről nemigen jutott információhoz a lakosság. Többnyire még azt sem tudják, ki indul jelöltként a választókörzetükben.

Ami a kilátásokat illeti, az idén eddig tartott két választás eredményei alapján meglepetésszámba menne, ha a 14 választókörzet bármelyikében is sikerülne legyőznie a Fidesz-KDNP jelöltjét. (Egyébként négy évvel ezelőtt is valamennyi helyet megszerezték.) A másik négy politikai csoportosulás azért verseng, hogy a hat listás helyből csípjen le egyet-kettőt. Négy évvel ezelőtt három hely jutott az MSZP-nek, kettő az Itthon Rákosmentén Egyesületnek és egy a Jobbiknak.

 Végezetül egy kis száraz felsorolás az induló képviselőjelöltekről. Utóbbiak minden körzetben a következő sorrendben szerepelnek: elsőként a Fidesz-KDNP jelöltje, majd a baloldali összefogásé, az Itthon Rákosmentén Egyesületé, a Jobbiké, és végül az LMP-é.

1. vk. (Rákoskeresztúr): Koszorúsné Tóth Katalin, Rádai András, Kántorné Tóth Csilla, Knyazoviczki Gábor, Simon Zoltán;

2. vk. (Rákoskeresztúr): Sarkadi-Nagy Adrien, Nagy Dániel, Bakos Péter, Kasza Lajos, Juhász Szabolcs;

3. vk. (Rákoskeresztúr): Petrőczy Dániel, Hrutka Zsolt, Peresa Magdolna, Nótin Tamás, Földes György;

4. vk. (Rákoskeresztúr): Fenke Ferenc, Ruthner György, Kovács István, Csikós Tamás, Kisari Szabolcs;

5. vk. (Rákoshegy): Szabó Tiborné, Tancsáné Fuchs Ágnes, Somogyi Zsolt, Marton László, Karai Ambrus;

6. vk. (Rákoshegy): Bényi Zsolt, Kroutil Gyula, Lendvay László, Imre Dávid, Korsós Balázs;

7. vk. (Rákoskeresztúr): Nagy Anikó, Morauszky András, Eilmess Zsoltné, Gömöri József, Hollósi János;

8. vk. (Rákoskert): Fohsz Tivadar, Paulik József, Janikné Megyery Rita, Nyiri Zoárd, Bartha Attila;

9. vk. (Rákoskert): Hatvani Zoltán, Horváthné Biró Mária; Nagy Zoltán, Balog Tamás, Nagy Marcell;

10. vk. (Rákoscsaba): Virág Mihály, Lukoczki Károly, Fachet Gergő, Csikósné Benke Anna, Pap László;

11. vk. (Rákoscsaba): Füzesi Péter, Katona Ádám, Bujtás Zsuzsanna, Gebhardt Mária, Nagyné Simonváros Gabriella;

12. vk. (Rákoscsaba-Újtelep): Horváth Tamás, Kismarjainé Szekeres Judit, Miskolczi Judit, Fehér Márta, Háromszéki Markó Péter;

13. vk. (Rákoscsaba-Újtelep): Piláth Károly, Terbócs László, Hamar László, Leskó György, Varga Ágnes;

14. vk. (Rákosliget): Rózsahegyi Péter, Furján Károlyné, Kovács Gergely, Fodor Klára, Kovács Sándorné.

Kiegészítésül még annyit a baloldali összefogásról: a DK adja az 1. 2. 5. 6. 9. és 13., az MSZP a 3. 4. 7. 8. 10. és 12., az Együtt-PM a 9. és 14. számú választókörzet jelöltjét.

Szólj hozzá!

Címkék: önkormányzati választások Budapest XVII. kerület

Gondolatok egy lemondás kapcsán

2014.07.30. 11:49 rv.varga

Az alábbiakban az Együtt XVII. kerületi szervezetének közleményét adjuk közre, néhány gondolattal kiegészítve a végén.

Az Együtt XVII. kerületi szervezetének közleménye

Az Együtt XVII. kerületi szervezete tájékoztatja valamennyi támogatóját, szimpatizánsát és együttműködő partnerét, hogy július 9-én lemondott a vezetősége, s ezzel gyakorlatilag megszűnt a helyi szervezet.

Ennek hátterében az áll, hogy a korábbi központi meghatalmazás alapján megkezdtük a tárgyalásokat a demokratikus ellenzéki pártokkal a helyi szintű közös fellépésről az önkormányzati választásokon. Az Európa parlamenti választásokon való szereplés alapján (több mint tíz százalékot kapott az Együtt-PM pártszövetség a kerületben) viszonylag kedvező pozícióra számítottunk az összefogásban, önálló polgármesterjelöltet viszont a párton belüli korábbi egyeztetések alapján nem szándékoztunk állítani.

Tárgyalásainkat állította le a Bajnai Gordon háttérbe vonulása után létrejött új központi pártvezetés azzal, hogy itt önállóan induljunk, sőt polgármesterjelöltet is küldtek számunkra, aki a korábbi több mint féléves működés alatt pártszövetségünket meg sem kereste, semmilyen munkánkban nem vett részt. Minderről a pártközpont úgy döntött, hogy egyrészt nem konzultált a helyi szervezettel sem, amely azért csak tájékozottabb a helyi viszonyokban, mint a budai irodában dolgozó központi irányító munkatársak, másrészt, hogy tudatában volt annak, hogy már kedvező irányú tárgyalások folytak az együttműködésről. Teljességgel figyelmen kívül hagyta azt, hogy az önkormányzati választás a helyi emberekről, és azok életéről kell, hogy szóljon. Akár a többi pártnál, az Együtt-PM-nél is a központi pártpolitika lett az uralkodó, holott nevében is önmagát a korszakváltók pártjaként hirdette meg, megszólítva főleg a civil embereket.

Ezért - a szakmaiság figyelmen kívül hagyása és a partnereinkkel szembeni erkölcsi tartás miatt is - a vezetőség úgy döntött, hogy nem fogadja el a pártvezetés politikájában az önálló fővárosi lista felállítási szándéka miatt bekövetkezett 180 fokos fordulatot és lemondott. Vele együtt távoznak az eddigi potenciális képviselőjelöltek és az őket támogató aktivisták is. Ha az Együtt-PM képviseletében ezután bárki is megjelenik, ők nem azok, akik az eddigi két választást a pártszövetség részéről a kerületben levezényelték.

Erdős Pál politikai felelős és Varga András kerületi elnök

A közlemény végéből kiderül, hogy a blog szerkesztőjének rövid politikai pályafutásáról is szó van ebben az írásban. A tenni akarás, a társadalomnak az orbáni tévútról való visszatérése vezényelt engem is arra, hogy ebben a formában is megpróbáljak valami hasznosat tenni.

De csalódtam. Lehet, hogy türelmetlen vagyok, elégedetlen vagyok, de bebizonyosodott számomra, hogy a pártpolitika nem az én világom. Nem tudom elfogadni, hogy a központ döntéseit csukott szemmel kell elfogadni, akár a pártok közötti tárgyalásokon elért eredmények felrúgásáról van szó, akár például központilag kijelölt személyek ejtőernyősökként a helyi politikába való beültetéséről. Szerintem a helyi és a központi emberek közötti konzultáció elkerülhetetlen, bárki is képviselje a vélt helyes megoldást. Számomra az emberi kapcsolatok etikai értékei a pártok közötti kapcsolatokban is hasonló jelentőséggel kell, hogy bírjanak. Úgy gondolom, hogy a párton belül is önálló egyéniséggel rendelkező emberek vagyunk.

Szóval, rájöttem, hogy ez nem az én világom. Hogy ebben hol a hiba, bennem, vagy a pártstruktúrában általában, vagy a még mindig kialakulófélben lévő magyar pártstruktúrában, erre nem tudom a választ, nem is keresem. Egy biztos, hogy maradok civil, aki a maga módján próbál tenni a mostani rendszer leváltásáért, még ha azt a bélyeget is sütik rá Orbán legutóbbi tusványosi beszéde után, hogy külföldi ügynök. És még az is lehet, hogy a következő választás(ok)on az Együtt-PM-re szavazok.

3 komment

Címkék: XVII. kerület Együtt-PM Pártpolitika Civilek

Törvényellenesen távolították el az ellenzéki jelölt plakátjait a XVII. kerületben

2014.04.28. 21:41 rv.varga

 

A Kúria megerősítette a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amely szerint jogszabálysértő volt Lukoczki Károly plakátjainak eltávolítása a XVII. kerületi Pesti út mentén álló villanyoszlopokról. Mint annak idején több fórumon olvasható volt, április 3-án, három nappal az országgyűlési választások előtt a Rákosmente Kft. munkatársai a fő közterületes, Doktor Pajzs szakmai irányításával leszedték a kormányváltó koalíció jelöltjének, Lukoczki Károlynak mintegy hetven plakátját.

 

Az akció ellen kifogást nyújtott be Ruthner György, az MSZP tagja a Budapest 14. számú Országgyűlés Egyéni Választókerület Választási Bizottságához. Beadványát azzal utasították el a választások napján, hogy az eltávolítást a BKK Zrt. kezdeményezte a Fővárosi Önkormányzat nevében a kerületi önkormányzatnál, és a közútkezelő tevékenységének vizsgálatára a helyi választási bizottság hatásköre nem terjed ki.

 

A beadványozó április 9-én fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amely viszont felülbírálta a helyi választási bizottság döntését és a kifogásnak helyt adott. Indoklásában hivatkozott a választási eljárásról szóló törvényre, amelyet 2013-ban fogadtak el, és amely szerint plakát a kampányidőszakban korlátozás nélkül helyezhető ki. Tehát a helyi választási bizottság tévedett, amikor saját hatáskörének hiányát állapította meg.

 

A NVB április 11-én határozatában megállapította, hogy az önkormányzat a választási plakátok eltávolításával megsértette a választási eljárásról szóló törvény 144.§ (3) bekezdésében foglaltakat. Az önkormányzat a határozattal nem értett egyet és annak felülvizsgálatát kérte a kúriától. Sérelmezte a határozat jogorvoslati kioktatását, az NVB álláspontját önkényesnek minősítette és kérte annak megváltoztatását.

 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát április 16-án helybenhagyta és 10 000 forint illetéket állapított meg, amelyet az önkormányzat helyett, mivel az nem terhelhető illetékkel, az állam fizet meg.

 

Epilógusként fogalmazandó meg, hogy Riz Levente polgármester (Fidesz) az április 24-i képviselő-testületi ülésen megköszönte a választásokon indult jelöltek tisztességét és a sportszerű kampányt.

 

Éppen csak arról az apróságról feledkezett meg, hogy az önkormányzat törvényellenesen szedette le az ellenzéki jelölt plakátjait, amelyek elkészítése, felszerelése és bérleti díja mellesleg nem kis költségébe került a kormányváltó jelöltnek. Ez persze aligha változtatta volna meg a végeredményt, de a Fidesz jelöltje legalább büszkén mondhatta volna, mi is sportszerűen kampányoltunk.

 

Szólj hozzá!

Címkék: országgyűlési választások XVII. kerület Riz Levente Lukoczki Károly Plakátleszedés

süti beállítások módosítása