Rákosmente Önkormányzata március 21-én restaurátor segítségével leemeltette a Csaba vezér téren található Kossuth-mellszobrot, amelyet a felújítást követően a Rákoscsabai Közösségi Ház előtt helyeznek el – adta hírül a rakosmente.hu honlap és számos helyi írott és online sajtó.
A témának kicsit alaposabban utánajártunk és kísérletet teszünk arra, hogy megvilágítsuk e rövid hír hátterét. A mai írásban a tényeket igyekszünk összefoglalni és közreadni, s levonni belőlük néhány következtetést.
1936-1946
Kossuth Lajos mellszobra helyén állt tíz évig a Trianonra emlékező országzászló. A harmincas években minden magyar településen országzászlót állítottak, amellyel a gyászos kimenetelű Trianoni békediktátumra és Magyarország megcsonkítására emlékeztek.
1946-2016
A második világháború befejeződése után a szovjet megszálló erők szinte valamennyi magyar településen az országzászlót lecserélték „szovjet hősi emlékműre”.
Rákoscsaba a kivételek közé tartozott. Itt a helyi elöljáróság példaértékű bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor az országzászló helyén 1946. március 15-én sok ezer polgár jelenlétében felavatta Tatár Dezső szobrászművész rohamtempóban és ingyenesen elkészített Kossuth mellszobrát. (Akkor Rákoscsaba még önálló település volt, amelyhez Rákoskert és a ma Rákoscsaba-Újtelep névre hallgató vasúton túli terület is hozzátartozott.)
Ezt a bátor kiállást jelképezi a csabaiak számára a Kossuth-mellszobor a Csaba vezér téren.
2011 és 2015/16
Az önkormányzat 2011-ben tett először kísérletet arra, hogy elvitesse évtizedes helyéről a Kossuth-mellszobrot és állítsa vissza a helyére az országzászlót. Új helyszínnek a szobor számára a rákoskerti Kossuth Lajos Általános Iskolát nézték ki. Utóbb változtattak tervükön, feltehetőleg akkor tudatosult először bennük, hogy Rákoscsaba számára érzelmileg mennyire fontos ez a műalkotás.
Négy év telt el, és úgy tűnt, hogy a kerület Fideszes vezetés le is mondott a szobor elvitelének tervéről.
Kiderült azonban, hogy szó sincs róla, az önkormányzat ragaszkodik az országzászlóhoz és a Kossuth-mellszobrot a művelődési ház udvarán a kerítés megnyitásával köztérről megközelíthető helyen állítanák fel. A kerületi önkormányzat ez irányú kérelmét 2015 októberében hagyta jóvá a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonos, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága.
Lakossági tiltakozás
A bizottsági döntésről értesülve rákoscsabai és Rákoscsabához kötődő lokálpatrióták, civilek és civil szervezetek tagjai tiltakozó aláírásba kezdtek a terv megvalósítása ellen. A szervezők minden íven leírták a Kossuth-mellszobor történetét, hangsúlyozták annak kordokumentum értékét. Olyan részletes volt a leírás, hogy ívenként csak nyolc aláírásra maradt hely. „A szobor elvitele nemcsak egy hősi tett emlékét tüntetné el, hanem szívünk mélyéből szakítaná ki Rákoscsaba dicső történelmének egy részét” – olvasható a tiltakozásban.
A tiltakozók nevében Németh Lajosné 2016. március 11-én adta le az első 1200 aláírást tartalmazó csomagot. Az azóta napjainkig eltelt mintegy másfél hónap alatt semmilyen visszajelzés nem érkezett az önkormányzattól, viszont hat nappal a március 15-i ünnepségek után leemeltették és elvitették a mellszobrot.
Egy elfeledett levél
Az önkormányzat 2011-ben a Budapest Galéria véleményét is kikérte első tervével, a Kossuth-szobornak Rákoskertre szállításával és az országzászló felállításával kapcsolatban. Zsigmond Attila főigazgató elég egyértelműen fogalmazta meg a Galéria álláspontját.
Idézet a levélből:
„Az immáron hetven éves műkő szobor új helyszínen, új talapzaton a lepusztultság minden hátrányát mutatná, ami senkinek nem érdeke. Restaurálása – amit csak bejegyzett restaurátor végezhetne – csak viszonylag rövid ideig oldaná meg a látványbeli problémákat. Átfaragása nemes kőanyagba azért nem javasolható, mert a felület lepusztultsága miatt a másolat hitelessége nem biztosítható.”
Ezt is írja:
„Ez az alkotás mára a helyi elöljáróság példaértékű bátorságának emlékműve is, amire az utódok is büszkék lehetnek. Bizonyára sikerül megfelelő, méltó helyszínt találni az országzászló számára, miközben értjük szándékukat, az eredeti helyen való rekonstrukciót.”
Lehet persze, hogy akkor ez a levél is befolyásolta az önkormányzat visszakozó döntését. De – mint látjuk – ez nem tartott sokáig.
Összegzés és vélemény
1. Horváth Tamás alpolgármester a Rákosmenti Hírekben és a Hírhozóban megjelent cikkében februárban, illetve márciusban azt írta, hogy Rákosmente Önkormányzata hosszú ideje szeretné megújítani a Csaba vezér teret. Megkapták a jogerős építési engedélyt és az idén megvalósítják a beruházást.
Miből áll szerintük a megújítás? Visszaállítani azt az országzászlót, amit a harmincas években az országban mindenhol felállítottak és ma különösebb jelentősége nincs az önállóságától megfosztott Rákoscsaba történetében, hiszen elvileg szabadon felállítható és főleg nem tükrözi az egykor önálló Rákoscsaba bátor tettét. Arról nem beszélve, hogy néhány száz méterre, szintén Rákoscsabán áll egy másik országzászló, s a kerület középpontjában is ott van már a közigazgatásilag egységes közös országzászló. (Bizonyára néhány műkő és virágágyás teszi majd teljessé a Horváth-féle „megújítást”.)
Ahhoz, hogy az egységgé gyúrt „elemek” (egykori önálló települések) megőrizhessék sajátosságaikat, törekedni kell ezek hangsúlyozására. Az aláírásgyűjtés szervezői ebből indultak ki, mikor sokkal értékesebbnek ítélték meg településük múltja szempontjából Kossuth Lajos mellszobrának helyben tartását, mint egy bárhova elhelyezhető országzászló felállítását. De hát tudjuk! A Fidesz és a Horthy korszak nosztalgiája…
2. Az önkormányzat a tűzzel játszik, amikor az előzőekben idézett szakvélemény ellenére elmozdította helyéről a Kossuth-mellszobrot. Csak remélni tudjuk, hogy károsodás a műalkotást nem érte, s nem éri és a restaurálás után az a bizonyos „viszonylag rövid ideig oldaná meg a látványbeli problémákat” időszak minél tovább kitart, és ha nem is méltó helyén, a Csaba vezér szobor és a kokárda társaságában, azért még megtekinthető marad (ki tudja meddig?) a csabai elöljáróság példaértékű bátorságának száműzött emlékműve.
A tények végigpörgetése és elemzése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a Fidesz eltökélt abban, hogy Kossuth Lajos mellszobrát eltávolítja és helyére országzászlót állít. Ebből az elhatározásából jottányit nem engedett, más véleményeket nem volt hajlandó meghallgatni, netán megvitatni. És ami különösen tragikus, céljuk megvalósítása érdekében akár még a műalkotás minőségi állapotát, illetve annak egészét is hajlandó kockára tenni.
