Rogán Antal legutóbbi rákoskeresztúri lakossági fórumán „szovjet tudósok szerepét betöltő londoni elemzők”-ről beszélt, amivel csak főnöke különböző alkalmakkor elhangzott hasonló szellemű megnyilvánulásait szajkózta. Valóban hidegen hagyják őket a különböző külföldi szakemberek, köztük a hitelminősítők véleményei?
Emlékezzünk vissza 2010 őszére, amikor Matolcsy György bedobta a köztudatba, hogy visszahívjuk a Nemzetközi Valuta Alapot, s tárgyalunk velük egy újabb hitelfelvételről. Hamarosan kiderült, hogy ez csak arra kellett, hogy a küszöbön álló hitelminősítői döntést kedvező irányba befolyásolják, mert akkor még kollektíven adtak rá, hogy milyen a megítélésünk külföldön. Csakhogy a hitelminősítők, köztük a New York-i székhelyű Standard and Poor’s szakembereit nem sikerült becsapni. (Végül is, hogy londoni vagy New York-i, a kormány kommunikációjában egyre megy.)
A gazdaság irányítói tanultak belőle, most már nem a külföldieket próbálják félrevezetni, hanem saját polgáraikat. Legutóbb a Standard and Poor’s meghagyott minket a BB szintű besorolásban, ami a világpiac szemében a bóvli tartományban konzerválta az ország az adósosztályzatát. A porhintés most idehaza folytatódik. Jellemző, hogyan tájékoztatott erről napokig alsó hírcsíkjában a Hírtévé: egyrészt azt emelte ki, hogy megerősítette az országot az S&P korábbi besorolásában, mert túljutott a válságon, és mert várhatóan teljesül a hiánycél. Hurrá – mondhatta az átlagos hírfigyelő; bevált az unortodox gazdaságpolitika – mondhatták a kormány „szakemberei”.
Persze a hazai kommunikáció nem változtat azon, hogy a fejlett országok vállalkozásai alaposan megfontolják, hogy idehozzák-e fejlesztéseiket, mivel az évek óta meglévő besorolási szint nem ajánlja Magyarországot a befektetőknek. Aztán nem véletlen a keleti nyitás, ezzel csak azt a tényt erősítik meg, hogy érdeklődés csak onnan tapasztalható. A legutóbb bejelentett új hazai beruházások Kínából, Dél-Koreából, Indiából jönnek, elvétve akad közöttük nyugati országokból származó. De hát most ők a példaképek, meg az oroszok, s nem véletlen a miniszterelnöki koncepció egyik alapeleme: munkaalapú társadalmat építünk. S hol van a nyugati know-how, az ottani munkaszervezettség, az innovációk, a piaci gondolkodásmód?
Nos, nem hiszem, hogy józanul gondolkodó közgazdászok akár a Fideszen belül is ne éreznék ezt. Csak hát benne vannak egy mókuskerékben, amelyből egy illiberális társadalompolitika, munkaalapú gazdaságpolitika főnöki víziója nem engedi kitörni őket, legalábbis a nyilvánosság előtt. De remélem, hogy kormányon belül is egyre többen felfogják, miért fontosak a hitelminősítők adósosztályzatai és az általuk okozott elfordulás az országtól, s a porhintés ellenére lassan idehaza is felnyílnak a szemek.
A Standard and Poor’s észrevételei szerint „a gazdaságpolitikai döntéshozatal, a terjeszkedő közszféra, a regresszív és túlbonyolított adókörnyezet, a nem nyereséges bankrendszer és a csökkenő népesség visszahúzó erővel hat a magyar gazdaságra”. Ezért nem változtattak az adósbesoroláson. Mindez odavezet, hogy régiónkban Lengyelország és Észtország után egyre többen elénk kerülnek az egy főre jutó GDP-ben és az államadósságban sem sikerül kitörni a GDP 80 százalék feletti rátájából, hiába próbál ellenkező előjelű folyamatokat éreztetni idehaza az Orbán-kormány. Ez örökké nem tartható fenn!
